Az Alapítvány exkluzív szerzõdést kötött a Fekete Sas Kiadóval Füst Milán életmûvének kiadására. A Füst Milán Életmû sorozatban a Fekete Sas Kiadó által már megjelentetett kötetek:

Füst Milán összes drámái
(Sajtó alá rendezte Petrányi Ilona) 1996.
Századunk egyik legnagyobb drámai életmûvét mutatja be a kötet, elõször gyûjtve össze a vállalt és a "megtagadott" színmûveket.

Füst Milán összes versei
(Sajtó alá rendezte Zsoldos Sándor) 1997
A Füst Milán életmû-sorozat köteteként 1997-ben jelent meg a mester lírai életmûve.

Füst Milán: A mester én vagyok. Egy doktorkisasszony naplójegyzetei
(Regény, sajtó alá rendezte Petrányi Ilona) 1998
Füst Milán 1932-ben keletkezett, a férfi-nõ problematikáról szóló eddig kiadatlan mûve jelentõs állomás a magyar regény fejlõdéstörténetében. A feleségem története elõképének tekinthetõ mû a francia nouveau roman szemléleti, regénytechnikai újításait elõzte meg. Az egyes szám elsõ személyben megszólaló doktorkisasszony fõszereplõje és egyúttal lejegyzõje is egy külsõ és belsõ történésnek: naplójegyzeteiben a sokszorosan összetett férfi-nõ viszony merész megközelítésben fogalmazódik meg.

Füst Milán: Teljes Napló I-II
(Sajtó alá rendezte Szilágyi Judit, szerkesztette Fazakas István), 1999
Írói munkássága fõmûvének mondott, ugyanakkor "megtagadott" naplóját Füst Milán egymásnak ellentmondó állításaival misztifikálta. A világirodalmilag is jelentõs, hatalmas mû az egyedülálló, rendkívüli pálya és alkotásmód tükre, mely soha nem látott gazdagsággal mutatja az élet, érzés, gondolat és mû közötti alkotás-technikai és alkotás-lélektani utat.

Füst Milán: A feleségem története. Störr kapitány feljegyzései
(A szöveget Zsoldos Sándor gondozta) 2000
A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreit járó Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzá tartozik. A megjelenésekor (1942) szinte visszhangtalan regény az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követõen világsiker lett, szerzõje Nobel díjra jelöltetett.

Füst Milán: Ez mind én voltam egykor.
Hábi Szádi kûzdelmeinek könyve
(A szöveget Zsoldos Sándor gondozta) 2001
Füst Milán Ez mind én voltam egykor (Feljegyzések az út mentén) elõszõr 1957-ben és a Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve ( Ez mind én voltam egykor II.) 1958-ban megjelent szövegeit adjuk egy kötetben az olvasó kezébe az életmû-sorozat részeként. Ez a bölcseleti Ezeregyéjszaka Hábi-Szádi, keleti mágus fiának, Tahtúrnak szóló tanításait foglalja egybe. „Azt feleled nékem: – Ez nincsen egészen úgy. – Semmi sincsen egészen úgy, – felelem én. Vagyis minden, amit mondani tudok, esetleg tizenöt szempontból érvényes, a tizenhatodikból nem. S lehet, hogy néked éppen ez a tizenhatodik szempont tetszik a legfontosabbnak. Akkor hát megbuktam nálad.”

Füst Milán: Szexuál-lélektani elmélkedések
(A szöveget Szilágyi Judit gondozta) 2001
„Ötvennégy éve foglalkozom szexuális pszichológiával s e hosszú idõ alatt sokan fordúltak hozzám bajaikban tanácsomért, de úgy is mondhatnám orvoslatért. (...) Mégis, csak életemnek ebben az utolsó stádiumában szántam rá magam, hogy az ekkörüli gondolataimat is együvé szerkesszem. (...) Mindenekelõtt meg kell tehát említenem, hogy e kis könyvben alig-alig fogok szakemberekre, tudósokra hivatkozni, annál kevésbé, mert ami itt áll, azt a magam számára találtam ki teljesen.”

Füst Milán: Összegyûjtött levelei
(Sajtó alá rendezte Szilágyi Judit) 2002
Az irodalomtörténeti legendákkal övezett, magányos prófétaként számon tartott költõ, író kapcsolatrendszere meglepõen gazdag és sokszínû volt: a levelekbõl számtalan, korábban ismeretlen pályatársi, baráti és magánéleti kapcsolat bontakozik ki. A korrespondenciából kirajzolódik az öntörvényûség és az alkalmazkodóképesség kettõsége, a Napló és a Levelezés “egymásra vetítésével kirajzolódik Füst Milán sokrétûen bonyolult személyisége.

Füst Milán: Összegyûjtött elbeszélései I-II.
(Sajtó alá rendezte Petrányi Ilona) 2003
Az Összegyûjtött elbeszélések elsõ kötete a Füst Milán által összeállított, 1961-ben Öröktüzek címmel megjelent könyv írásait tartalmazza, az Egy nap története Dídó leányom életébõl címû második kötetben pedig azokat a „megtagadottakat” gyûjtöttük egybe, amelyek akkor nem kerültek sajtó alá, de korabeli lapok hasábjain fellelhetõek, illetve a szerzõ hagyatékában kéziratos formában fennmaradtak.

Füst Milán: Advent
(A szöveget Fazakas István gondozta) 2003
„Mert mit is akartam én mondani ezzel az Adventtel? – kérdi Füst Milán az 1949-es kiadás elõszavában. – Lelkem felejthetetlen megrendülését, de mondhatnám úgy is: szakadatlan könnyeimet. ,A költõk érzékeny lelke’ – szokták mondani s bármily undok is ez a szó, némi igazság mégiscsak rejlik a mélyén. A költõknek ugyanis csakugyan érzékeny a lelkük. S én akkoriban sokat sírtam reménytelen magányomban, szinte betemetve. Mert rettenetes volt nekem arról értesülnöm, hogy mi zajlik odakinn. (1920-ban volt ez!) És alig is volt itt valaki, akivel szót lehetett volna váltani errõl. S ekkor elhatároztam, hogy a régi hûségrõl fogom venni a példát, vagyis példázatot akartam tenni mindazok elé, akik Jézus Krisztus nevében gyakorolták az embertelenséget.” A regénybeli más-lét, kisebbség-lét, kettõs-lét, üldözött-lét, a szorongás, a cselekvés-képtelenség, a határozatlanság, a lélek még éppen elviselhetõ-elviselhetetlen gyalázata, a próbák általi megmérettetés folytonos vágya és a folytonos visszarettenés: olyan egyetemes és modern lelki, lélekábrázolási problémák, amelyekrõl Kafkát vagy az egzisztencializmust emlegetve szoktak beszélni.

Füst Milán: Kisregények I-II.
(A szöveget Szilágyi Judit gondozta) 2004
Az immár klasszikussá vált Füst Milán-i életmû kisregényeit gyûjtjük össze egy páros kötetbe.
I. kötet: Nevetõk, Az aranytál, Szakadék, Amine emlékezete, Mit tudom én
II. kötet: Pilli története, Õszi vadászat, Egy magány története, Szívek a hínárban

Füst Milán: A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai
(groteszk regény) (A szöveget Fazakas István gondozta) 2004
„Egy marék bolondság” – írta mûve alcíméül Füst Milán a kéziratra. S voltaképpen valóban, nem más ez az abszurd-groteszk történet a cirkusz világából a világ cirkuszába vettetett bohócról, aki elindul, hogy csodálatos kalandok során dicsõséget szerezve elnyerhesse a kígyónõ, Anglája Szûz kezét.
Ám mivel Füst Milántól való, „a bolondság” egyúttal filozofikus mesévé is válik.
„E kis könyvben fejetetején áll a világ, s aki kedvét akarja lelni benne, annak is a fejetetejére kell állnia” – vezet be minket Goldnágel Efráim, a sanda bohóc világába a szerzõ. – „Vagyis: e kis könyv szereplõi fajankók. S amit végbevisznek: bakugrások. S mikor közrebocsátom, az a reménység vezet, hogy nyílván kívülem is akadnak olyanok, akik a fajankók képtelenségein mulatni tudnak és különösen akkor, ha képesség rejlik mögötte.”
 Az életmû-sorozat e rendkívüli darabja Szûcs Édua rá-érzõ rajzaival kerül most az olvasók elé.

Füst Milán: A Parnasszus felé
(Regény, a szöveget Fazakas István gondozta) 2005
Gradus ad Parnassum – lépcsõ a Parnasszusra. A tudatos mûvészi létet, a tudatos mûvészi utat, a tudatos mûvészi fejlõdést jellemzi ez a kifejezés. Baldus János, egy Mária Terézia korabeli, egyedülállóan tehetséges magyar orgonista mûvésszé válásának küzdelmeiben a szerzõ a tõle megszokott áttételességgel-álarcossággal önmagáról vall. Hõsében nem életrajzszerû, hanem gondolkodás-, magatartás- és érzésbeli elõképét rajzolja meg, mûvészi-lelki énjét teremti vissza a XVIII. századi Kõszeg és Bécs világába. Ez a mûvész-regény – fejlõdésregény – magán viseli az író prózájának szinte minden sajátosságát: a költõiséget, a stílmûvészetet, a naiv elbeszélésfûzést és a lelki okosságot. Füst Milánnak A feleségem történetét követõ második nagyregénye egy 1925-ös kézirat kidolgozásaként jelent meg 1961-ben.

Füst Milán: Látomás és indulat a mûvészetben
(F. M. esztétikai rendszere)
(Sajtó alá rendezte Kis Pintér Imre gondozta) 2006
A Látomás és indulat a mûvészetben, Füst Milán 1946-os egyetemi elõadásai alapján készült mûvének elsõ változata 1948-ban jelent meg. „Füst Milán nagyszabású esztétikája a XX. századi magyar tudományosság alapmûve, amellyel érdemei szerint egyáltalán nem foglalkoztak, jelentõségét a kulturális nagy-közönség is alig ismeri” – olvashatjuk az 1997-es, a kéziratos és nyomtatott szövegelõzményeket egyaránt figyelembe vevõ kiadásban, melynek sajtó alá rendezõje, Kis Pintér Imre, aki az 1963-as kiadásra ideológiai és cenzurális okokból „átalakított” mûvet a hagyatékban föllelhetõ kézirattal és elõzményekkel összevetette, s a szöveggondozást a kritikai kiadásokra jellemzõ igényességgel elvégezte. Miért egyedülálló Füst Milán esztétikája? Mert egyedülálló mûvész bölcselete, amely minden mondatában, minden tételében, minden példájában e magányos alkotó máig felfejthetetlen mûvészetét tükrözi, s ily módon Füst Milán negyvenéves írói, s tegyük hozzá: tanári pályájának sûrítése és összegzése. Mert valóságos hallgatóságnak, nagyközönségnek készült, s az élõbeszéd elevenségével hat, az alkotói-befogadói élményleírások láttató lendületével szólít meg minket. Maga a szerzõ írta, hogy könyve „példátlanul áll nemcsak a magyar esztétikai és irodalmi tudományunkban, hanem a külföldiekben is, mert nemcsak a mûvészetek világának egész bölcseletét tartalmazza, hanem olyan lélektani eredményei is vannak, amelyek mindeddig ismeretlenek voltak, különösen az indulatmenetek és ritmika dolgában, de egyebekben is.” A Látomás és indulat a mûvészetben „életteljes, mûvészien megírt filozófiai munka” – állítja a szerzõ, s az olvasóban is ez az érzés erõsödik elõadásról-elõadásra, témáról-témára, fejezetrõl-fejezetre.

Füst Milán: Átköltések Szántóné Kaszab Ilona verseibõl.
Szavak az árnyékomhoz
(Sajtó alá rendezte Petrányi Ilona) 2006
1934-ben jelent meg szerzõi kiadásban Szántóné Kaszab Ilona Szavak az árnyékomhoz címû verseskötete, amely friss látásmódjával, meglepõ fordulataival nagy feltûnést keltett a hozzáértõk között. Késõbb ezeket a költeményeket a Füst Milán összegyûjtött versek ediciók egy részében önálló egységként mint „átköltéseket” ismerhették meg az olvasók.
Ki írta hát ezeket a mûveket? Mennyi ezekben a versekben Szántóné Kaszab Ilona tehetsége, és mennyi az „átköltõé”? Milyen módon hatott ez a közös lírai munka Füst Milán további költészetére? A Petrányi Ilona által sajtó alá rendezett kötet ezt a költõi szövevényt igyekszik kibogozni, jegyzetként közölve az eredeti szövegeket is.

Füst Milán: Mûfordítások
(Sajtó alá rendezte Szilágyi Judit) 2006
A Füst Milán életmûsorozat következõ darabja a költõ átültetéseit tartalmazza. Mind a mûvekbõl, mind a dokumentumokból, valamint Szilágyi Judit kísérõ írásából is a költõ egyedi mûfordítás-elméletét ismerheti meg az olvasó.
Blake, Whitman mellett persze Shakespeare a könyv „fõszereplõje”, pontosabban a kivételes technikával és újragondolással alkotott Lear király. E drámafordítás története nem csupán alkotás-dokumentum, de a korszak irodalmi-társadalmi lenyomata is.

Füst Milán: Tanulmányok
(Sajtó alá rendezte Zsoldos Sándor) 2007
Füst Milán tanulmányai elõször jelennek meg önálló kötetben. Életében csak késõn, 1956-ban, majd 1967-ben adhatta közre õket emlékezéseivel, vallomásaival, bírálataival együtt, Emlékezések és tanulmányok címmel.
Kötetünk darabjai 1908 és 1964 között keletkeztek, s felölelik Füst Milán teljes alkotói pályáját, hiteles keresztmetszetét adva irodalmi, esztétikai, lélektani gondolatainak. Olvasható e könyvben a szûkebb értelemben vett tanulmányok mellett a szerzõ minden olyan írása, amely valamely (rész)probléma összefüggéseket is feltáró, tudományos igényû tárgyalását tartalmazza, azaz egyértelmûen elkülönül a recenzióktól, emlékezésektõl.
A Látomás és indulat a mûvészetben, az Ez mind én voltam egykor és a Szexuál-lélektani elmélkedések már napvilágot láttak az életmûsorozatban, ahogyan mindezek közvetlen elõzménye, a Teljes Napló is. A tanulmányok közreadásával a gondolkodó arcképe tovább árnyalódik.
Néhány fontos Füst-tanulmány elõször jelenik meg kötetben, köztük legelsõ nyomtatásban megjelent írása, a Peter Altenbergrõl szóló (1908), valamint a híres, Jung hasonló felismeréseit (az introvertált és az extrovertált személyiségrõl) évtizedekkel megelõzõ Gondolatok vázlata a külsõ és belsõ szemléletrõl címû elsõ változata 1909-bõl.

Füst Milán összes versei
(módosított, javított kiadás, sajtó alá rendezte Zsoldos Sándor) 2008
Egészen bizonyos, hogy Füst Milán életmûvének szinte legfontosabb része: a költészete, mely mára a magyar irodalom szerves, meghatározó részévé vált: mind az irodalomtörténet, mint az olvasók szemében.
Ezúttal Füst Milán összes verseinek eddigi legteljesebb kiadását adjuk közre. A Mester minden életében nyomtatásban megjelent költeménye megtalálható itt, mellettük a kéziratban maradt, befejezett versekbõl is bõ válogatást adunk.
A jegyzetekbõl megismerheti a könyv forgatója a Füst Milán életében megjelent verseskötetek eredeti fölépítését és képet kaphat a költemények idõrendiségérõl is.
A költõi ihlet, az ouvre alakulásának szempontjából mindegyik olvasat érvényes, tehát olyan pluszt ad, amirõl egyelõre még nem igazít el az örvendetesen gyarapodó Füst-szakirodalom.

Alapítványunk támogatásával jelentek meg az alábbi mûvek:

Füst Milán: Összegyûjtött elbeszélések
Füst Milán: Teljes Napló
Füst Milán Összegyûjtött Levelei
Füst Milán összes versei

Az összkiadás keretében tervben van még a következõ kötetek mejelenítése:
Emlékezések, kritikák munkacímû kötet még hátra van, hiányzik még a Füst-ikonográfia vagy album, a bibliográfia, a rádiós és színházi utóélet feltérképezése, a Füst-recenzió, Füst Milánról való szájhagyomány összegyûjtése.