Aucune traduction disponible
Az Alapítvány exkluzív szerződést kötött a Fekete Sas Kiadóval Füst Milán életművének kiadására. A Füst Milán Életmű sorozatban a Fekete Sas Kiadó által már megjelentetett kötetek:
Füst Milán összes drámái (Sajtó alá rendezte Petrányi Ilona) 1996. Századunk egyik legnagyobb drámai életművét mutatja be a kötet, először gyűjtve össze a vállalt és a "megtagadott" színműveket.
Füst Milán összes versei (Sajtó alá rendezte Zsoldos Sándor) 1997 A Füst Milán életmű-sorozat köteteként 1997-ben jelent meg a mester lírai életműve.
Füst Milán: A mester én vagyok. Egy doktorkisasszony naplójegyzetei (Regény, sajtó alá rendezte Petrányi Ilona) 1998 Füst Milán 1932-ben keletkezett, a férfi-nő problematikáról szóló eddig kiadatlan műve jelentős állomás a magyar regény fejlődéstörténetében. A feleségem története előképének tekinthető mű a francia nouveau roman szemléleti, regénytechnikai újításait előzte meg. Az egyes szám első személyben megszólaló doktorkisasszony főszereplője és egyúttal lejegyzője is egy külső és belső történésnek: naplójegyzeteiben a sokszorosan összetett férfi-nő viszony merész megközelítésben fogalmazódik meg.
Füst Milán: Teljes Napló I-II (Sajtó alá rendezte Szilágyi Judit, szerkesztette Fazakas István), 1999 Írói munkássága főművének mondott, ugyanakkor "megtagadott" naplóját Füst Milán egymásnak ellentmondó állításaival misztifikálta. A világirodalmilag is jelentős, hatalmas mű az egyedülálló, rendkívüli pálya és alkotásmód tükre, mely soha nem látott gazdagsággal mutatja az élet, érzés, gondolat és mű közötti alkotás-technikai és alkotás-lélektani utat.
Füst Milán: A feleségem története. Störr kapitány feljegyzései (A szöveget Zsoldos Sándor gondozta) 2000 A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreit járó Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzá tartozik. A megjelenésekor (1942) szinte visszhangtalan regény az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően világsiker lett, szerzője Nobel díjra jelöltetett.
Füst Milán: Ez mind én voltam egykor. Hábi Szádi kűzdelmeinek könyve (A szöveget Zsoldos Sándor gondozta) 2001 Füst Milán Ez mind én voltam egykor (Feljegyzések az út mentén) előszőr 1957-ben és a Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve ( Ez mind én voltam egykor II.) 1958-ban megjelent szövegeit adjuk egy kötetben az olvasó kezébe az életmű-sorozat részeként. Ez a bölcseleti Ezeregyéjszaka Hábi-Szádi, keleti mágus fiának, Tahtúrnak szóló tanításait foglalja egybe. „Azt feleled nékem: – Ez nincsen egészen úgy. – Semmi sincsen egészen úgy, – felelem én. Vagyis minden, amit mondani tudok, esetleg tizenöt szempontból érvényes, a tizenhatodikból nem. S lehet, hogy néked éppen ez a tizenhatodik szempont tetszik a legfontosabbnak. Akkor hát megbuktam nálad.”
Füst Milán: Szexuál-lélektani elmélkedések (A szöveget Szilágyi Judit gondozta) 2001 „Ötvennégy éve foglalkozom szexuális pszichológiával s e hosszú idő alatt sokan fordúltak hozzám bajaikban tanácsomért, de úgy is mondhatnám orvoslatért. (...) Mégis, csak életemnek ebben az utolsó stádiumában szántam rá magam, hogy az ekkörüli gondolataimat is együvé szerkesszem. (...) Mindenekelőtt meg kell tehát említenem, hogy e kis könyvben alig-alig fogok szakemberekre, tudósokra hivatkozni, annál kevésbé, mert ami itt áll, azt a magam számára találtam ki teljesen.”
Füst Milán: Összegyűjtött levelei (Sajtó alá rendezte Szilágyi Judit) 2002 Az irodalomtörténeti legendákkal övezett, magányos prófétaként számon tartott költő, író kapcsolatrendszere meglepően gazdag és sokszínű volt: a levelekből számtalan, korábban ismeretlen pályatársi, baráti és magánéleti kapcsolat bontakozik ki. A korrespondenciából kirajzolódik az öntörvényűség és az alkalmazkodóképesség kettősége, a Napló és a Levelezés “egymásra vetítésével kirajzolódik Füst Milán sokrétűen bonyolult személyisége.
Füst Milán: Összegyűjtött elbeszélései I-II. (Sajtó alá rendezte Petrányi Ilona) 2003 Az Összegyűjtött elbeszélések első kötete a Füst Milán által összeállított, 1961-ben Öröktüzek címmel megjelent könyv írásait tartalmazza, az Egy nap története Dídó leányom életéből című második kötetben pedig azokat a „megtagadottakat” gyűjtöttük egybe, amelyek akkor nem kerültek sajtó alá, de korabeli lapok hasábjain fellelhetőek, illetve a szerző hagyatékában kéziratos formában fennmaradtak.
Füst Milán: Advent (A szöveget Fazakas István gondozta) 2003 „Mert mit is akartam én mondani ezzel az Adventtel? – kérdi Füst Milán az 1949-es kiadás előszavában. – Lelkem felejthetetlen megrendülését, de mondhatnám úgy is: szakadatlan könnyeimet. ,A költők érzékeny lelke’ – szokták mondani s bármily undok is ez a szó, némi igazság mégiscsak rejlik a mélyén. A költőknek ugyanis csakugyan érzékeny a lelkük. S én akkoriban sokat sírtam reménytelen magányomban, szinte betemetve. Mert rettenetes volt nekem arról értesülnöm, hogy mi zajlik odakinn. (1920-ban volt ez!) És alig is volt itt valaki, akivel szót lehetett volna váltani erről. S ekkor elhatároztam, hogy a régi hűségről fogom venni a példát, vagyis példázatot akartam tenni mindazok elé, akik Jézus Krisztus nevében gyakorolták az embertelenséget.” A regénybeli más-lét, kisebbség-lét, kettős-lét, üldözött-lét, a szorongás, a cselekvés-képtelenség, a határozatlanság, a lélek még éppen elviselhető-elviselhetetlen gyalázata, a próbák általi megmérettetés folytonos vágya és a folytonos visszarettenés: olyan egyetemes és modern lelki, lélekábrázolási problémák, amelyekről Kafkát vagy az egzisztencializmust emlegetve szoktak beszélni.
Füst Milán: Kisregények I-II. (A szöveget Szilágyi Judit gondozta) 2004 Az immár klasszikussá vált Füst Milán-i életmű kisregényeit gyűjtjük össze egy páros kötetbe. I. kötet: Nevetők, Az aranytál, Szakadék, Amine emlékezete, Mit tudom én II. kötet: Pilli története, Őszi vadászat, Egy magány története, Szívek a hínárban
Füst Milán: A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai (groteszk regény) (A szöveget Fazakas István gondozta) 2004 „Egy marék bolondság” – írta műve alcíméül Füst Milán a kéziratra. S voltaképpen valóban, nem más ez az abszurd-groteszk történet a cirkusz világából a világ cirkuszába vettetett bohócról, aki elindul, hogy csodálatos kalandok során dicsőséget szerezve elnyerhesse a kígyónő, Anglája Szűz kezét. Ám mivel Füst Milántól való, „a bolondság” egyúttal filozofikus mesévé is válik. „E kis könyvben fejetetején áll a világ, s aki kedvét akarja lelni benne, annak is a fejetetejére kell állnia” – vezet be minket Goldnágel Efráim, a sanda bohóc világába a szerző. – „Vagyis: e kis könyv szereplői fajankók. S amit végbevisznek: bakugrások. S mikor közrebocsátom, az a reménység vezet, hogy nyílván kívülem is akadnak olyanok, akik a fajankók képtelenségein mulatni tudnak és különösen akkor, ha képesség rejlik mögötte.” Az életmű-sorozat e rendkívüli darabja Szűcs Édua rá-érző rajzaival kerül most az olvasók elé.
Füst Milán: A Parnasszus felé (Regény, a szöveget Fazakas István gondozta) 2005 Gradus ad Parnassum – lépcső a Parnasszusra. A tudatos művészi létet, a tudatos művészi utat, a tudatos művészi fejlődést jellemzi ez a kifejezés. Baldus János, egy Mária Terézia korabeli, egyedülállóan tehetséges magyar orgonista művésszé válásának küzdelmeiben a szerző a tőle megszokott áttételességgel-álarcossággal önmagáról vall. Hősében nem életrajzszerű, hanem gondolkodás-, magatartás- és érzésbeli előképét rajzolja meg, művészi-lelki énjét teremti vissza a XVIII. századi Kőszeg és Bécs világába. Ez a művész-regény – fejlődésregény – magán viseli az író prózájának szinte minden sajátosságát: a költőiséget, a stílművészetet, a naiv elbeszélésfűzést és a lelki okosságot. Füst Milánnak A feleségem történetét követő második nagyregénye egy 1925-ös kézirat kidolgozásaként jelent meg 1961-ben.
Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben (F. M. esztétikai rendszere) (Sajtó alá rendezte Kis Pintér Imre gondozta) 2006 A Látomás és indulat a művészetben, Füst Milán 1946-os egyetemi előadásai alapján készült művének első változata 1948-ban jelent meg. „Füst Milán nagyszabású esztétikája a XX. századi magyar tudományosság alapműve, amellyel érdemei szerint egyáltalán nem foglalkoztak, jelentőségét a kulturális nagy-közönség is alig ismeri” – olvashatjuk az 1997-es, a kéziratos és nyomtatott szövegelőzményeket egyaránt figyelembe vevő kiadásban, melynek sajtó alá rendezője, Kis Pintér Imre, aki az 1963-as kiadásra ideológiai és cenzurális okokból „átalakított” művet a hagyatékban föllelhető kézirattal és előzményekkel összevetette, s a szöveggondozást a kritikai kiadásokra jellemző igényességgel elvégezte. Miért egyedülálló Füst Milán esztétikája? Mert egyedülálló művész bölcselete, amely minden mondatában, minden tételében, minden példájában e magányos alkotó máig felfejthetetlen művészetét tükrözi, s ily módon Füst Milán negyvenéves írói, s tegyük hozzá: tanári pályájának sűrítése és összegzése. Mert valóságos hallgatóságnak, nagyközönségnek készült, s az élőbeszéd elevenségével hat, az alkotói-befogadói élményleírások láttató lendületével szólít meg minket. Maga a szerző írta, hogy könyve „példátlanul áll nemcsak a magyar esztétikai és irodalmi tudományunkban, hanem a külföldiekben is, mert nemcsak a művészetek világának egész bölcseletét tartalmazza, hanem olyan lélektani eredményei is vannak, amelyek mindeddig ismeretlenek voltak, különösen az indulatmenetek és ritmika dolgában, de egyebekben is.” A Látomás és indulat a művészetben „életteljes, művészien megírt filozófiai munka” – állítja a szerző, s az olvasóban is ez az érzés erősödik előadásról-előadásra, témáról-témára, fejezetről-fejezetre.
Füst Milán: Átköltések Szántóné Kaszab Ilona verseiből. Szavak az árnyékomhoz (Sajtó alá rendezte Petrányi Ilona) 2006 1934-ben jelent meg szerzői kiadásban Szántóné Kaszab Ilona Szavak az árnyékomhoz című verseskötete, amely friss látásmódjával, meglepő fordulataival nagy feltűnést keltett a hozzáértők között. Később ezeket a költeményeket a Füst Milán összegyűjtött versek ediciók egy részében önálló egységként mint „átköltéseket” ismerhették meg az olvasók. Ki írta hát ezeket a műveket? Mennyi ezekben a versekben Szántóné Kaszab Ilona tehetsége, és mennyi az „átköltőé”? Milyen módon hatott ez a közös lírai munka Füst Milán további költészetére? A Petrányi Ilona által sajtó alá rendezett kötet ezt a költői szövevényt igyekszik kibogozni, jegyzetként közölve az eredeti szövegeket is.
Füst Milán: Műfordítások (Sajtó alá rendezte Szilágyi Judit) 2006 A Füst Milán életműsorozat következő darabja a költő átültetéseit tartalmazza. Mind a művekből, mind a dokumentumokból, valamint Szilágyi Judit kísérő írásából is a költő egyedi műfordítás-elméletét ismerheti meg az olvasó. Blake, Whitman mellett persze Shakespeare a könyv „főszereplője”, pontosabban a kivételes technikával és újragondolással alkotott Lear király. E drámafordítás története nem csupán alkotás-dokumentum, de a korszak irodalmi-társadalmi lenyomata is.
Füst Milán: Tanulmányok (Sajtó alá rendezte Zsoldos Sándor) 2007 Füst Milán tanulmányai először jelennek meg önálló kötetben. Életében csak későn, 1956-ban, majd 1967-ben adhatta közre őket emlékezéseivel, vallomásaival, bírálataival együtt, Emlékezések és tanulmányok címmel. Kötetünk darabjai 1908 és 1964 között keletkeztek, s felölelik Füst Milán teljes alkotói pályáját, hiteles keresztmetszetét adva irodalmi, esztétikai, lélektani gondolatainak. Olvasható e könyvben a szűkebb értelemben vett tanulmányok mellett a szerző minden olyan írása, amely valamely (rész)probléma összefüggéseket is feltáró, tudományos igényű tárgyalását tartalmazza, azaz egyértelműen elkülönül a recenzióktól, emlékezésektől. A Látomás és indulat a művészetben, az Ez mind én voltam egykor és a Szexuál-lélektani elmélkedések már napvilágot láttak az életműsorozatban, ahogyan mindezek közvetlen előzménye, a Teljes Napló is. A tanulmányok közreadásával a gondolkodó arcképe tovább árnyalódik. Néhány fontos Füst-tanulmány először jelenik meg kötetben, köztük legelső nyomtatásban megjelent írása, a Peter Altenbergről szóló (1908), valamint a híres, Jung hasonló felismeréseit (az introvertált és az extrovertált személyiségről) évtizedekkel megelőző Gondolatok vázlata a külső és belső szemléletről című első változata 1909-ből.
Füst Milán összes versei (módosított, javított kiadás, sajtó alá rendezte Zsoldos Sándor) 2008 Egészen bizonyos, hogy Füst Milán életművének szinte legfontosabb része: a költészete, mely mára a magyar irodalom szerves, meghatározó részévé vált: mind az irodalomtörténet, mint az olvasók szemében. Ezúttal Füst Milán összes verseinek eddigi legteljesebb kiadását adjuk közre. A Mester minden életében nyomtatásban megjelent költeménye megtalálható itt, mellettük a kéziratban maradt, befejezett versekből is bő válogatást adunk. A jegyzetekből megismerheti a könyv forgatója a Füst Milán életében megjelent verseskötetek eredeti fölépítését és képet kaphat a költemények időrendiségéről is. A költői ihlet, az ouvre alakulásának szempontjából mindegyik olvasat érvényes, tehát olyan pluszt ad, amiről egyelőre még nem igazít el az örvendetesen gyarapodó Füst-szakirodalom.
Alapítványunk támogatásával jelentek meg az alábbi művek:
Füst Milán: Összegyűjtött elbeszélések Füst Milán: Teljes Napló Füst Milán Összegyűjtött Levelei Füst Milán összes versei
Az összkiadás keretében tervben van még a következő kötetek mejelenítése: Emlékezések, kritikák munkacímű kötet még hátra van, hiányzik még a Füst-ikonográfia vagy album, a bibliográfia, a rádiós és színházi utóélet feltérképezése, a Füst-recenzió, Füst Milánról való szájhagyomány összegyűjtése.
|